sarkany-kata-cserepkalyha-38Amikor egy kályha sokoldalú alkotója kézjegyeit viseli magán, a tűz is másképp ropog, a meleg is melegebb. Sárkány Kata képző és iparművésztől sem áll távol a kályha és annak melege.

-Ön alapvetően képzőművész, jóllehet Magyarországon erről az oldaláról még kevésbé ismerik. Rangos helyeken volt kiállítása; a brüsszelit Claire Dumortier asszony, a Royaux d’Art et Histoire múzeum porcelán- és kerámiaosztályának igazgatója nyitotta meg, de említhetnénk a weideni kiállítást is, amelyre a Nemzetközi Kerámiamúzeum rendezésében került sor, s ezt a Neue Sammlung München igazgatója, dr. Flórian Hufnagl nyitotta meg. Ilyen horderejű képzőművészeti sikerek mellett honnan az indíttatás, hogy kályhákat is készítsen?
-A Műegyetem építészkari tanulmányaim után Landshutban szereztem kerámiaművészeti diplomát, és már a diplomakiállításom egyik darabja is egy különleges, fűthető objektum volt. Hazatérve, kifejlesztettem egy újszerű, egyedi formát. Attól kezdve a kályhákat, pontosabban, mindenféle fűtőobjektumot a belsőépítészeti adottságokhoz tervezve készítek, mindig egyedileg. Az ilyen objektum harmonizál a környezettel, másrészt az ott lakók lelkivilágával. Amikor magamnak készítettem a cserépkályhát, a cserépkályhák iránt nagy érdeklődés volt, és mivel osztatlan örömet szerez, amikor valakinek van egy kályhája vagy kandallója, amiben ég a tűz, és ténylegesen meghatározó része az adott helyiségnek, egyre több felkérést kaptam. Mindenféle stílusú, formájú, színű objektumok kerülnek ki a kezem alól. Ha a darab klasszicista kastélyba kerül, akkor a klasszicista kastély stílusában, annak a kerámiának a hagyományos máztechnológiájával készül. Ha modern a környezet, az már teljesen más világ; ahány ház, annyiféle, ahány ember, annyi féle lélek. Képzőművészeti tevékenységemet nem elhanyagolva, immáron harminc éve készítek ilyen objektumokat. A kerámiaművészet minden ágát űzöm. A kerámia pedig szoros kapcsolatban van a tűzzel.

-Mit jelent önnek a kályha melege?
-Azt, amit egy ősembernek a tűz jelentett. Mindig változó, kellemes, különleges élményt. Amikor az ember bejön a hidegről, és nekidönti a hátát a kályhának, fáradt, fájó ízületei ellazulnak, megnyugszanak. A hétköznapok békés, boldog pillanatait, amelyeket a kályhának köszönhetünk.

-Hol láthatók alkotásai?
-Belföldön, külföldön egyaránt. Ha csak a fűtőobjektumokról beszélünk, azt hi-szem, az ország szinte minden részében ta-lálható már ilyen. Külföldön Németországban, Ausztriában szintén számos munkám található. Németországban egy kifejezetten a kályhák tárgyában rendezett kiállításon, illetőleg a frankfurti nagy energetikai kiállításon is szerepeltek a kályháim. Azt mondhatom, nagy sikerrel.

-Vannak markáns különbségek a hazai és a külföldi megrendelői igények között?
-Annyiban, amennyiben az ízlésvilág más. A német inkább geometrikus, az itt-honi a lágyabb formákat szereti. Lassan ugyan kezdenek a vonások összemosódni, de régebben a különbség jobban észrevehető volt.
sarkany-kata-cserepkalyha-42
– Mit tudhatunk a képzőművészeti alkotásairól?
– Az utóbbi tizenöt év külföldi egyéni kiállításain képzőművészeti kerámiákat, illetve tematikus szoboregyütteseket állítottam ki. Fontosnak tartom az ember Wp kapcsolódását a transzcendenshez, a különféle vallási irányzatoktól függetlenül. Amellett, hogy az iparművészetet űzöm, ami elviselhetőbbé teszi a hétköznapi életet, fontosnak tartom, hogy mindenki átélje, „Isten gyermeke”. Munkásságomban a kályhák a hétköznapok története, a képzőművészet pedig az örök emberi történet, amivel foglalkozni kell. Az utóbbi időben a képzőművészeti kiállításokat részesítem előnyben, illetőleg a színházat, amely mindig is nagy szerelmem volt. Nemrégiben volt a Merlinben egy bemutató, ahol az Eleuszisz Színház Mrosek: Károly című darabjához díszlet- és jelmeztervet készítettem. Ugyanígy napirenden van az egyedi tárgy- és építészeti kerámia, a külső-belső burkolatok alkotása is. Férjemmel, Lippai János építészszel építészeti és belsőépítészeti tervezést is végzünk. így teljesedik ki több ágú tevékenységem, így tudom hasznosítani több irányú tanulmányaimat, képzettségemet. Leginkább azonban a képzőművészeti és a színházi munka izgat. Az iparművészeti feladatok arra nagyon jók, hogy az ember technikailag mindig magas szinten legyen. Különleges anyagokkal dolgozom, a Sárkány-típusú kerámiacsempe külön know-how-ként elfogadott. A „fekete porcelánt”, ami máz nélkül tömörre ég, szintén én használom. Egy sor olyan receptem van, amely az anyag jó tulajdonságairól és jó használhatóságáról szól. Ily módon a képzőművészeti és az iparművészeti tevékenységem remekül kiegészíti egymást.

Szöveg: P. V. Kép: Gink Károly, Schlotter Péter
PROFITEROL